Amíg tart a szerelő beton 1 hónapos száradási ideje, addig kerítés készítésre adtuk a fejünket, főleg hogy a kölcsönbe kapott betonkeverő még ott volt, és vissza kellett lassan adni. :)

Mikor megvettük az ingatlant, a portánk "végtelen" volt, mert nem volt kerítésünk. A szomszéd utca hátsó portái, és a mi utcánk hátsó portái között volt aféle senki földje, amit az ott lakók önkényesen bitoroltak, ki-ki megtermeli itt a maga kis takarmányát.  Mi úgy döntöttünk, meghúzzuk a határt. Miért? 

1., Ne legyünk annyira " nyitottak "

2., Később a kutya nem kóborolhasson el hátra. 

3., Elkezdte az önkormányzat kiparcellázni ezt a senki földjét, és fognak majd egy új utcát itt létrehozni...szóval, előbb utóbb szomszédunk lesz. 

Az ingatlannal együtt voltak itt-ott kerítések, ami pl. az első-és hátsó kertet elválasztotta egymástól, és ami a tyúkudvar körül volt. Ezeket kibontottuk, és újrahasznosítjuk. A portánk 17 m széles, és szerencsére pont elég a már meglévő kerítés elemek. 

A hős férj és apu kiásta a kerítés vonalát, az oszlopok helyét meg  kézi földfúróval megcsinálták, így nem volt olyan gáz a helyzet. A betonnak nem akartunk deszkából zsalut csinálni, ezért zsalukövet vettünk. Itt is érdemes tüzépeken szemezgetni, mert nagy árkülönbségek, és méret különbségek vannak. Nekünk elég volt a  15 x 50 x 23 cm méretű, amiből 35 darab kellett. A beteonozást, zsalukövezést, oszlopállítást, már az Ember egyedül csinálta, sajnáltam is szegényt, mert lassan haladt a művelettel. Elfogyott kb. 1,3 m³ sóder, és 275 kg cement.