Gyűjtöttük a porta elejére egy kupacba a sittet, meg volt egy másik kupac mellette ami termőföld volt. A föld még a vízvezeték behúzáskor maradt kinn,mert az homokágyra ment, így ez fennmaradt. 

Továbbá, a kúttól folytatni kellett a vízvezetéket a garázs felé, mivel egyszer egy futurisztikus jövőbeli napon lesz ott egy hidroforunk. 

Ha már jön a megszokott emberünk a konténerrel és a kollégája a bob-catel, akkor hozzácsapjuk ezt is. 

Ami lett volna eredeti munka:

Sittet elvinni, utána a földkupacot elöl szétteríteni, maja 9 m hosszú, 1 m mély, 40-45 cm széles vízvezeték helyet kiásni. 

Hát nem volt sajnos toppon a gépkezelő most, a férjem meg nem állt mellettük ( " Hisz' már voltak nálunk, elmondtuk mi a dolgok. " ). A férj dolgozott addig a házban. Egyszercsak azt vette észre, hogy a termőföld felét is felpakolta a konténerbe a fickó. Bónuszként összemixelte a sittet a földdel, továbbá szétterítenie se sikerült. Eszméletlen gány munka volt, le is csesztem szegény férjem, hogy vehette ezt így át?! 

Megjegyzem 2 db konténer 2x38.000 ft volt, és 50.000 ft a gépkezeleő munkadíjja az ásással együtt. 

Ennek örömére, nekünk a maradék földből ki kellett bányászni a sittet. Mint Kukori és Kotkoda kapirgáltunk a szemétdombon, két napig keményen lapátoltunk, gereblyéztünk. Ezzel párhuzamban a 3 db vezeték a hidroforhoz is le lett rakva, alap alatt a garázsba bejuttatva. 

Szóval ezzel indultunk: 

Ez lett:

De még majd igazítgatjuk, a terepet, egyenlőre fizikailag romhalmazok vagyunk. :) Úgy is kellesz termőföldet hoznunk a portára a jövőben. Jah! És megint gyűlik a sitt, amit a földes-sittes mixből kibányásztunk, újra gyűjtögetjük elöl. Sose fogy el...

Továbbá maradt még fenn föld a vízvezeték helyénêl, azt majd ahogy tömörödik, ráhordjuk.